[vers] Hideg és üresség

hideg és üresség
kedvtelen bámulás
vacsora közepén étvágytalan ájulás

pedig egy téma volt csupán
semmi több
csak a vég
s a halál

a tudat
hogy nem tudom
belülről emészt fel
mi var ram
ki van ott
megmondani nem lehet

végtelen üresség
sötétség és fájdalom
nem segít a fájdalom
a végső alámerülés

vár-e rám ott valaki
ostorral vagy csókkal fogad-e
sosemvolt anonim

egy pillanat alatt
az élő holttá változik
egy pillanat alatt
aláírják papírjait
s megpihen örökké
a végtelen ürességben

illendő most elköszönni
a végzet utolért
mint lélek
többet nem tehetek
egy marék föld a hüvelyért
majd pizsamámat felveszem
kézenfogva a halállal
indulok a végtelenbe